Mint egy jégdarab, az italomban olvad szét,
Az esti csók hát ennyi volt,
De ugyanúgy érzem az ízét még,
Majd könnyel fizetek, bevállalom.
A teraszon ülve várok rád,
Néhány perc, és zárnak már,
A mobilon egy hívást várok rég,
De üzenetet sem küldtél még.
Igazad van,
Nem ígértél tényleg semmi mást,
Csak furcsa még, hogy véget ért,
Pont a lelkem törted ezerfelé.
Mint egy jégdarab az italomban olvad szét,
Az esti csók hát ennyi volt,
De ugyanúgy érzem az ízét még,
Majd könnyel fizetek, bevállalom.
Egy darabig biztos várok még,
A szívemben van még tartalék,
De lassan a hajnal itt van már,
S az eső csak csendben hullik rám.
Most hazamegyek,
S kialszom az összes bánatom.
Csak tévedés, vagy tudta rég,
Hogy már vége lesz a legelején?
Mint egy jégdarab az italomban olvad szét,
Az esti csók hát ennyi volt,
De ugyanúgy érzem az ízét még,
Majd könnyel fizetek, ha így a jó.
Magam vagyok,
Az árnyékom is csúnyán itt hagyott.
Csak tévedés, vagy tudta rég,
Hogy már vége lesz a legelején?
Mint egy jégdarab az italomban olvad szét,
Az esti csók hát ennyi volt,
De ugyanúgy érzem az ízét még,
Majd könnyel fizetek, bevállalom.
Mint egy jégdarab az italomban olvad szét,
Az esti csók hát ennyi volt,
De ugyanúgy érzem az ízét még,
Majd könnyel fizetek, ha így a jó.